„A hit a remélt dolgokba vetett megalapozott bizalom, és a nem látható dolgokról való meggyőződés” (Héberek 11:1, Új világ fordítás).

 „A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka” (Héberek 11:1, Katolikus fordítás).

 A Szentírásban ebben a versben található a hit legpontosabb definíciója, és kiderül belőle, hogy a hit több annál, mint hogy egyszerűen elhiszünk valamit.

 „A hit a remélt dolgokba vetett megalapozott bizalom”. A Héberek 11:1 eredeti szövegében a „hit”-nek fordított görög szó a bizalom vagy a szilárd meggyőződés gondolatát hordozza. Az ilyen hit nem azon alapul, hogy szeretnénk, ha valami megtörténne; ez inkább egy „megalapozott bizalom”. A „megalapozott bizalom”-nak fordított görög szót a úgy is vissza lehet adni, hogy „birtoklevél”, azaz egy biztosíték, mely garantálja, hogy valami valakinek a tulajdona.

 „A hit... a nem látható dolgokról való meggyőződés [vagy: „a nem látható dolgok meggyőző bizonyítéka”, lábjegyzet].” A hit szilárd bizonyítékokon alapul. Ezek a bizonyítékok annyira elsöprőek, hogy egy személy teljesen biztos abban, hogy valami valóságos, noha nem látja azt.

 A hébereknek írt levelet Pál apostol írta azoknak az első századi keresztényeknek, akik Jeruzsálemben vagy a környékén éltek. Levelének ebben a részében Pál a hit fontosságáról beszél. Például kijelentette: „Hit nélkül pedig lehetetlen Isten kedvére lenni, mert aki elé járul, annak hinnie kell, hogy ő van, és hogy megjutalmazza azokat, akik igazán keresik őt” (Héberek 11:6). Miután Pál meghatározza a Héberek 11:1-ben, hogy mi a hit, a Biblia más részeiből olyan férfiakat és nőket hoz fel példaként, akiknek erős volt a hitük. Leírja, hogyan mutatkozott meg a hitük abban, hogy azt tették, amit Isten kért tőlük (Héberek 11:4–38).