Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi a gond a vallással?

Mi a gond a vallással?

Mi a gond a vallással?

HA VALAKI azt mondja, hogy a vallás minden konfliktus fő oka, azzal azt sejteti, hogy ha nem lennének vallások, alig lennének háborúk. Helytálló ez az érvelés? Eltörölhetjük a háborúkat pusztán azzal, hogy eltöröljük a vallásokat? Mielőtt válaszolnánk, egyvalamit le kell szögeznünk: a vallás nem egyesítette az emberiséget. Vizsgáljuk meg, miért mondhatjuk ezt.

A vallás megosztottságot szül

Az emberiséget megosztják a vallások, hiszen számos nagyobb vallási hatalom folyton viszálykodik egymással. Ésszerű-e hinnünk abban, hogy a buddhisták, keresztények, hinduk, zsidók és muszlimok egyszer majd békében fognak élni egymás mellett?

Egy másik szomorú tény az, hogy minden főbb valláson belül több kisebb csoport létezik. Például egy becslés szerint a kereszténység több mint 30 000 felekezetet foglal magában. Az egymásnak ellentmondó hitnézetek miatt a muszlimok sem egységesek. Egy közel-keleti hírügynökség arról számolt be, hogy egy muszlim tudós, Mohszen Hodzsad nemrég elismerte, hogy „az iszlám világban tapasztalható problémák arra vezethetők vissza, hogy a muszlimok nem egységesek”. Más befolyásos vallások, például a buddhizmus, a hinduizmus és a judaizmus szintén sok egymással harcban álló szektára forgácsolódott.

Vallás és politika

Úgy tűnik, hogy a vallás az élet szinte minden területére kihatással van. Egy hírújság megállapította, hogy „a vallásos emberek egyre magabiztosabban vállalják fel hitükön alapuló véleményüket minden területen, például az üzleti életben is. A vallás a pénzügyi kérdésekben is szerepet kap” (The Economist). Mindez inkább megosztja az embereket, semmint egyesíti őket. De a vallás még ennél is rombolóbb hatást fejt ki azzal, hogy már nagyon régóta beleavatkozik a politikába.

Egy nem régi beszámolóból, melyre az előző cikkben már utaltunk, megtudjuk, hogy történészek egy csoportja felfigyelt arra, hogy „a vallás nagyobb valószínűséggel járul hozzá a háborúhoz, ha szoros szövetségben áll vagy összefonódik az államhatalommal”. Ezzel elérkeztünk egy másik tagadhatatlan tényhez: a vallás mindig is közeli kapcsolatot ápolt politikai és katonai szervezetekkel.

Robbanásveszélyes elegy

Sok országban a nagyobb vallások a hazafiasság és a faji hovatartozás jelképévé váltak. Éppen ezért a nacionalizmusból eredő gyűlölet, a faji előítélet, az etnikai viszályok és a vallási harcok közötti határok gyakorlatilag teljesen elmosódtak. Ezek együttesen egy robbanásveszélyes elegyet alkotnak, mely képes darabokra szaggatni a világot.

Mindezeket figyelembe véve rendkívül ellentmondásos, hogy a vallások többsége a saját állítása szerint a Biblia Istenét, a Teremtőt képviseli. De egy mindenható, mindenkinél bölcsebb, szerető Teremtőnek lehet-e bármi köze is azokhoz a vallásokhoz, melyek megosztják az embereket és vérbűnt vonnak magukra?

[Kép a 6. oldalon]

Több ezer Jehova Tanúját börtönöztek be azért, mert semleges maradt