Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért mutassuk ki a hálánkat?

Miért mutassuk ki a hálánkat?

Miért mutassuk ki a hálánkat?

Kedves Raquel!

Nagyon köszönöm, hogy mindig buzdítasz engem. Lehet, hogy nem is tudsz róla, de a derűlátó természeted és a kedves szavaid sokat segítenek nekem. Jennifer

TE IS kaptál már úgy köszönőlevelet, hogy nem is számítottál rá? Ha igen, akkor kétségtelenül nagyon jólesett. Végtére is természetes, ha vágyunk rá, hogy megbecsüljenek és értékeljenek bennünket (Máté 25:19–23).

A köszönet kifejezése általában megerősíti a két, érintett személy közötti kapcsolatot. Sőt, ha valaki kifejezi a háláját, Jézus Krisztus nyomdokait követi, akinek sohasem kerülték el a figyelmét mások jótettei (Márk 14:3–9; Lukács 21:1–4).

Sajnos az emberek szóban is, és írásban is egyre ritkábban fejezik ki a hálájukat. A Biblia arra figyelmeztet, hogy „az utolsó napokban” az emberek „hálátlanok” lesznek (2Timóteusz 3:1, 2). Ha nem vagyunk óvatosak, akkor a ma tapasztalható, mindent átható hálátlanság elfojthatja bennünk a hála gyengéd érzését.

Mit tehetnek a szülők azért, hogy a gyermekeik megtanulják, hogyan fejezhetik ki a hálájukat? Kinek mutassuk ki a hálánkat? És miért legyünk hálásak akkor is, ha a körülöttünk élők nem azok?

Családi körben

A szülők sok mindent tesznek azért, hogy gondoskodjanak a gyermekeikről. De néha talán úgy érzik, hogy nem értékelik az erőfeszítéseiket. Hogyan orvosolhatják a helyzetet? Ehhez három dologra van szükségük.

1. Példamutatás. A példamutatás a gyermeknevelés legtöbb területén nagyon hatékony módszer. A Biblia ezt írja egy szorgalmas anyáról, aki az ókori Izraelben élt: „A gyermekei jót mondanak róla.” Kitől tanulták meg ezek a gyermekek, hogy kifejezzék a hálájukat? A vers folytatásából megtudjuk: „A férje is dicséri őt” (Példabeszédek 31:28, New Century Version). Azok a szülők, akik kifejezik a hálájukat egymásnak, megmutatják a gyermekeiknek, hogy ez örömet szerez a másiknak, erősíti a családi kapcsolatokat, és érettségről tanúskodik.

Egy apa, Stephen ezt mondja: „Megpróbálok példát mutatni a gyermekeimnek azzal, hogy megköszönöm a vacsorát a feleségemnek.” Mit eredményezett ez? „A két lányom felfigyelt erre, és sokat tanultak belőle a hála kifejezéséről” – mondja Stephen. Ha házasságban élsz, rendszeresen köszönetet mondasz a házastársadnak a mindennapi házimunkákért, melyeket könnyen magától értetődőnek vesznek az emberek? Köszönetet mondasz a gyermekeidnek még akkor is, ha olyasmit tesznek, amit elvársz tőlük?

2. Nevelés. A hála érzése olyan, mint egy virág. A legjobb eredmény érdekében ápolni kell. Hogyan segíthetnek a szülők a gyermekeiknek, hogy ápolják és kimutassák a hálájukat? A bölcs Salamon király kiemelt egy létfontosságú tényezőt. Ezt írta: „Az igazságosnak szíve elmélkedik, hogy mit feleljen” (Példabeszédek 15:28).

Szülők, meg tudnátok tanítani a gyermekeiteknek, hogy gondolkodjanak el azon, mennyi erőfeszítésről és milyen nagylelkűségről tanúskodik egy ajándék? Az ilyen elmélkedés táplálja a hála érzését, miként a föld a virágot. Maria, aki három gyermeket nevel, ezt mondja: „Időt kell szánni arra, hogy leüljünk a gyerekekkel, és elmagyarázzuk, mi mindent jelent az, ha valaki ajándékot ad nekik. Például azt, hogy az illető gondolt rájuk, és ki akarta mutatni, mennyire törődik velük. De úgy gondolom, mindez megéri az erőfeszítést.” Az ilyen beszélgetések nemcsak azt tanítják meg a gyermekeknek, hogy mit mondjanak, amikor hálásak, hanem azt is, hogy miért mondják azt.

A bölcs szülők megtanítják a gyermekeiknek, hogy ne gondolják azt, hogy minden jó dolog, amit kapnak, úgymond jár nekik. *Példabeszédek 29:21-ben található figyelmeztetés, mely arról szól, hogy hogyan kell bánni a szolgákkal, a gyermekekre is vonatkozik: „Ha valaki már fiatal korától elkényezteti szolgáját, az később az élete során hálátlan lesz.”

Hogyan lehet a hála kimutatását megtanítani az egészen kicsi gyerekeknek? Linda, egy háromgyermekes anyuka ezt mondja: „A férjemmel arra ösztönöztük a gyerekeket, hogy rajzoljanak képeket, melyeket a köszönőlevelek mellé tehettünk, vagy hogy ők is írják alá a kártyákat.” Igaz, hogy a rajzok talán egyszerűek, és a kézírás nehezen olvasható, de a tanulság a gyermekek számára maradandó.

3. Kitartás. Mindannyian önzésre való hajlammal születtünk, és ez visszatarthat bennünket attól, hogy kifejezzük a hálánkat (1Mózes 8:21; Máté 15:19). Ám a Biblia erre ösztönzi Isten szolgáit: „meg kell . . . újulnotok az elméteket mozgató erőben, és fel kell öltenetek az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett” (Efézus 4:23, 24).

A tapasztalt szülők azonban tudják, hogy nem könnyű hozzásegíteni a gyermekeket ahhoz, hogy ’felöltsék az új egyéniséget’. Stephen, akit korábban idéztünk, ezt mondja: „Nem kis időbe telt, mire megtanítottuk a lányoknak, hogy maguktól megköszönjenek valamit.” De Stephen és a felesége nem adták fel. „Kitartóak voltunk, és a lányaink megtanulták a leckét – folytatja. – Most büszkék vagyunk arra, ahogy kimutatják a hálájukat másoknak.”

A barátainknak és másoknak is mutassuk ki a hálánkat

Amikor elmulasztunk köszönetet mondani, talán nem hálátlanok, hanem csak feledékenyek vagyunk. Valóban olyan fontos, hogy ne csak érezzük, hanem ki is fejezzük a hálánkat? Hogy megkapjuk a választ erre a kérdésre, vizsgáljuk meg, mi történt Jézussal és néhány leprással.

Amikor Jézus Jeruzsálembe utazott, találkozott tíz leprás férfival. A Bibliában ezt olvassuk: „felemelve hangjukat, így szóltak: »Jézus, Tanító, irgalmazz nekünk!« Amikor meglátta őket, ezt mondta nekik: »Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak.« Távozásuk közben azután megtisztultak. Egyikük, amikor látta, hogy meggyógyult, visszafordult, és hangos szóval dicsőítette az Istent. És arcra borult Jézus lábánál, hálát adva neki; ez egyébként szamáriai volt” (Lukács 17:11–16).

Vajon elkerülte Jézus figyelmét, hogy a többiek nem fejezték ki a hálájukat? A beszámoló így folytatódik: „Feleletül Jézus így szólt: »Nemde tízen tisztultak meg? Hol van akkor a többi kilenc? Hát egy sem találtatott, amelyik visszafordult volna, hogy dicsőséget adjon az Istennek, csak ez a más nemzetből való?«” (Lukács 17:17, 18).

A másik kilenc leprás nem volt gonosz. Korábban nyíltan kifejezték, hogy hisznek Jézusban, és készségesen engedelmeskedtek az utasításainak, például annak, hogy menjenek Jeruzsálembe, és mutassák meg magukat a papoknak. Bár kétségtelenül nagyon hálásak voltak Jézus kedvességéért, mégis elmulasztották kifejezni a hálájukat. A viselkedésük csalódást okozott Krisztusnak. Mi a helyzet velünk? Ha valaki jól bánik velünk, késedelem nélkül megköszönjük, és ha helyénvaló, írunk neki néhány sort?

A Biblia leírja, hogy a szeretet „nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit” (1Korintusz 13:5). A hála őszinte kifejezése tehát nemcsak a jó modor jele, hanem a szeretet bizonyítéka is. A leprásokról szóló beszámoló megtanítja nekünk, hogy annak, aki tetszeni akar Krisztusnak, ilyen szeretetet és hálát kell mutatnia bármilyen nemzetiségű, származású vagy vallású ember iránt.

Kérdezd meg magadtól: „Mikor köszöntem meg utoljára egy szomszédnak, munkatársnak, iskolatársnak, kórházi dolgozónak, eladónak vagy valaki másnak, hogy segített nekem?” Miért ne írnád fel egy-két napig, hogy hányszor mondtál köszönetet, vagy írtál rövid köszönőlevelet? Egy ilyen feljegyzés rávilágíthat, hogy hogyan tudsz fejlődni a hála kimutatásában.

Természetesen leginkább Jehova Istennek tartozunk hálával. Ő „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” Adományozója (Jakab 1:17). Mikor fejezted ki legutóbb őszintén a háládat Istennek olyan konkrét dolgokért, amelyeket érted tett? (1Tesszalonika 5:17, 18).

Miért mutassuk ki a hálánkat még akkor is, ha mások nem teszik ezt?

Mások talán nem viszonozzák, amikor kifejezzük nekik a hálánkat. De miért mutassuk ki a hálánkat még akkor is, ha mások nem teszik ezt? Vizsgáljunk meg csupán egy okot.

Ha jót teszünk azokkal, akik hálátlanok, akkor könyörületes Teremtőnket, Jehova Istent utánozzuk. Az, hogy sokan nem értékelik Jehova szeretetét, nem akadályozza meg őt abban, hogy jót tegyen velük (Róma 5:8; 1János 4:9, 10). Ő felhozza „a napját gonoszokra is, jókra is, és esőt ad igazságosaknak is, és igazságtalanoknak is”. Ha annak ellenére igyekszünk kimutatni a hálánkat, hogy egy hálátlan világban élünk, akkor ’égi Atyánk fiainak bizonyulunk’ (Máté 5:45).

[Lábjegyzet]

^ 14. bek. Sok szülő elolvassa és megbeszéli a gyermekeivel a Tanulj a nagy Tanítótól! című könyvet; Jehova Tanúi kiadványa. A 18. fejezet címe: „Nem felejtesz el köszönetet mondani?

[Oldalidézet a 15. oldalon]

Egy-két napig írd fel, hogy hányszor mondtál köszönetet

[Kép a 15. oldalon]

Még a kisgyerekeknek is meg lehet tanítani a hála kimutatását

[Kép a 15. oldalon]

Mutass jó példát a gyermekeidnek a hála kimutatásában