Az izraeliták legfontosabb szent napja, úgy is nevezik, hogy jom kippur (héb.: jóm hak·kip·pu·rímʹ; jel.: ’az elfedezés napja’). Etánim 10-én tartották. A főpap az évnek csak ezen a napján ment be a szentek szentjébe a hajlékban és később a templomban. Itt felajánlotta a saját, a többi lévita és a nép bűneiért bemutatott áldozatok vérét. Ezen a napon szent összejövetelt tartottak, és böjtöltek. Sabbatnak számított, nem dolgoztak ekkor (3Mó 23:27, 28).