IHA tempu neʼebé ema Ebreu moris iha Rai neʼebé Maromak Promete, tinan ida-idak hahú ho tempu fila rai no kuda fini. Baibain sira halo ida-neʼe iha fulan-Setembru ka Outubru.

Iha tempu uluk, ema kalkula fulan ida iha loron hira hodi sura hahú husi fulan-nakonu ida toʼo fulan-nakonu tuirmai, neʼe maizumenus loron 29 ka 30. No ema deside tinan ida iha loron hira bazeia ba loro-matan. Maibé tinan neʼebé bazeia ba loro-matan nia lalaʼok iha loron barak liu fali tinan neʼebé bazeia ba fulan nia lalaʼok. Tan neʼe, karik sira presiza aumenta loron balu ka dala ruma aumenta fulan ida atu nuneʼe kalendáriu sira bele tuir tempu atu kuda fini no koʼa rezultadu.

Maibé iha Moisés nia tempu, Maromak fó-hatene ba ninia povu katak kalendáriu relijiozu nian sei hahú iha fulan Abib ka Nisan, ohin loron neʼe maizumenus fulan-Marsu ka Abríl. (Éx 12:2; 13:4) Festa ida neʼebé halaʼo iha fulan neʼe inklui tempu koʼa sevada.​—Éx 23:15, 16.

Matenek-naʼin ida hatete katak fasil atu hatene se presiza aumenta fulan ida ba kalendáriu ka lae. Nia mós hatete: “Festa Páskua presiza selebra bainhira fulan-nakonu iha fulan Nisan (loron 14 Nisan), no selebrasaun neʼe tenke monu depois ekinósiu, katak tempu neʼebé loron no kalan maizumenus iha oras neʼebé hanesan deʼit iha fulan-Marsu. Tan neʼe, iha tinan nia rohan se sira nota katak Festa Páskua sei monu antes ekinósiu, ema Judeu sei aumenta fulan ida antes fulan Nisan.”

Testemuña ba Jeová hanoin kona-ba neʼe bainhira deside kona-ba data atu halaʼo Naʼi nia Han-Kalan neʼebé baibain monu iha loron 14 Nisan tuir ema Ebreu nia kalendáriu. Kongregasaun sira iha mundu tomak simu informasaun kona-ba data neʼe kleur antes komemorasaun. *

Maibé oinsá ema Ebreu bele hatene bainhira mak fulan ida remata no fulan foun hahú? Ohin loron, fasil deʼit atu haree ba kalendáriu ka telemovel. Maibé iha Bíblia nia tempu labele halo hanesan neʼe.

Iha Noé nia tempu, fulan ida iha loron 30. (Gén 7:11, 24; 8:3, 4) Depois neʼe, iha ema Ebreu nia kalendáriu, fulan ida dala ruma iha loron 30 no dala ruma la toʼo loron 30. Ba ema Ebreu, fulan foun hahú bainhira sira bele haree fulan-lotuk iha lalehan. Neʼe katak baibain fulan ida bele iha loron 29 ka 30.

Iha momentu ida, David no Jonatan koʼalia kona-ba fulan foun atu hahú hodi dehan: “Aban mak fulan-foun.” (1 Sam 20:5, 18) Entaun haree hanesan toʼo sira-nia tempu, ema hatene nanis bainhira mak fulan foun hahú. Se nuneʼe, oinsá mak ema Izraél bele hatene bainhira mak fulan foun hahú? Livru kona-ba ema Judeu nia ukun-fuan no tradisaun fó sai informasaun balu kona-ba neʼe. Livru neʼe dehan katak depois ema Izraél fila husi Babilónia, ema Judeu nia tribunál aas ka Sinédriu mak deside ida-neʼe. Durante fulan hitu neʼebé iha festa sira, tribunál neʼe halibur hamutuk iha data 30 iha fulan ida-idak. Mane sira-neʼe iha responsabilidade atu deside bainhira mak fulan tuirmai sei hahú. Oinsá sira halo ida-neʼe?

Iha mane sira neʼebé simu knaar atu hamriik iha fatin aas oioin neʼebé haleʼu Jeruzalein no sira hateke ba lalehan iha kalan atu buka fulan-lotuk. Tuirmai sira sei fó-hatene kedas ba Sinédriu. Bainhira Sinédriu sente katak sira iha ona evidénsia forte, sira sei fó avizu katak fulan foun hahú. Maibé oinsá se iha kalohan ka abuabu no mane sira-neʼe labele haree fulan-lotuk? Se nuneʼe, Sinédriu  sei deklara katak fulan neʼe iha loron 30 no fulan foun bele hahú iha loron tuirmai.

Livru kona-ba ema Judeu nia istória esplika katak atu fó sai kona-ba fulan foun hahú, ema sunu ahi iha Foho Oliveira nia tutun besik Jeruzalein. Ema mós sunu ahi iha fatin aas sira seluk iha Izraél atu habelar avizu neʼe. Tinan barak liutiha, iha manu-ain sira neʼebé lori lia-menon, tan neʼe ema Judeu iha Jeruzalein, iha Izraél tomak no mós fatin seluk bele hatene katak fulan foun hahú ona. No ema hotu bele selebra festa sira iha tempu neʼebé hanesan.

Haree tabela atu bele ajuda Ita komprende oinsá ema Ebreu nia fulan sira, festa sira no tempu sira mak liga malu.